Kommunális technológiák

A KBA technológiai sor olyan komplex létesítmény, amely szociális otthonok, nagyobb lakóparkok, vagy települési illetve településcsoportok csatornahálózati rendszeréhez tervezhető kommunális szennyvíztisztító technológia. Jelenleg több mint 25 hazai település csatornán elvezetett szennyvizeinek tisztítását szolgálja önálló vagy kis regionális rendszerben.

A KBA – technológia egy teljes oxidációs eleveniszapos tisztítás.A KBA kompakt berendezés fő jellemzője, hogy a biológiai tisztító egysége és az utóülepítő egy műtárgyban foglalnak helyet. A biológiai rendszerből kikerülő stabil iszapok gravitációs sűrítés után gépi víztelenítésre kerülhetnek.

                                            Kétvonalas KBA telep általános működési hossz-szelvénye

KBA szennyvíztisztítási technológia jellemzői

• 200-8000 LEÉ-ig
• ~50-800 (1000) m ³/nap-ig
• Több kategóriára és automatizáltsági szint
• Egyszerű szerves anyag eltávolítás
• Nitrifikáció, denitrifikáció
• Vegyszeres foszforkicsapás
• Iszapkezelési opciók igény szerint
• Fedett vagy nyitott műtárgy-kialakítás igény szerint
• Változatok előmechanikai tisztításra

Működési elv

A szennyvíztisztító telep névleges hidraulikai terhelhetősége egységenként 50 - 250 m ³/nap a megfelelő méretnagyság kiválasztása alapján. Több - 2, 3 esetleg 4 - párhuzamos technológiai vonal kialakítása esetén a napi kapacitás növelhető, így érhetjük el az akár 1000 m ³/nap-os hidraulikai tisztító-kapacitást. Ennek megfelelően praktikusan bővíthető, lépcsőzetesen fejleszthető.

Az érkező nyers szennyvizet - mennyiség mérés után - a csurgalékvizekkel együtt a gépi tisztítású finomrács fogadóvályújába vezetjük be. A rácsszemét tömörített, víztelenített állapotban kerül a zárt hulladékkonténerbe. A gépi rács megkerülése kézi tisztítású vész-szűrőn keresztül biztosítható.

A rácsszűrést követően a szennyvizek osztóaknán keresztül a biológiai fokozatra folynak át, amely általában két, kör alaprajzú egyesített műtárgyból áll.

A szerves vegyületek lebontása a biológiai műtárgyak legnagyobb egységeiben, a levegőztető medencerészben – külső körgyűrű tér - történik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció ( 3,5 – 4,0 kg/m ³ ) biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor ( 13-15 nap ) eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció.

A levegőztető medencerész levegőellátása oldott-oxigén szintről vezérelt, a légfúvók működtetése frekvenciaszabályozóval történik. A mikro PLC-vel vezérelhető légfúvó működtetés lehetővé teszi nem levegőztetett időszakok, azaz anoxikus körülmények kialakulását. Anoxikus állapotban a medencében denitrifikációs folyamatok zajlanak, így csökken a nitrát tartalom. A levegőztetés szünetében a beépített keverők biztosítják a szennyvíz-eleveniszap elegy lebegésben tartását.

A foszfor tartalom hatósági előírás, illetve szükség esetén történő eltávolítása vegyszeres kicsapatással valósítható meg. Külön anaerob medence létesítése a kisebb méretek miatt általában nem gazdaságos, de megfontolható és lehetséges.

A levegőztetőből az egyesített műtárgy belsejében kialakított Dortmundi jellegű, függőleges átfolyású utóülepítőbe folyik át a szennyvíz. Az ülepítő zsompjában kiülepedett eleveniszapot szivattyú (esetleg mamutszivattyú) emeli vissza a levegőztető térbe.

A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos, finombuborékos rendszer biztosítja, melynek fúvói a hangszigetelt gépházba települnek. A fúvók tokozott kivitelűek, zajhatás és az előbbiekben részletezettek miatt szaghatás nem keletkezik.

                                                                    KBA technológia biológiai műtárgya

A mechanikai és biológiai tisztítást követően hypoklorit oldatos fertőtlenítés biztosított automatikus adagolóberendezéssel. Klórozást hatósági előírás esetén kell végezni. Opcionálisan UV - fertőtlenítés lehetséges.

Az utóülepítők recirkulációs szivattyújának nyomóvezetékéből való lecsatlakozással biztosított a

recirkulációs iszap fölösiszapként való elvétele, amely iszap az általában kétrekeszes sűrítőkbe vezethető.

A sűrítő dekant szerelvényeivel a különböző szinteken levett dekantvizet a telepi csurgalékvíz aknába lehet juttatni. Az iszap további sűrítése-víztelenítése vagy egyéb kezelése megoldható. Az iszap mezőgazdasági hasznosítás céljára korlátozás nélkül felhasználható, komposztálható vagy energianyerésre alkalmas.

Feltöltés alatt.

Alkalmazási terület

A Purablokk technológia komplex megoldást nyújt a kommunális szennyvíz tisztítására, rugalmasan választható iszapkezelési megoldással. A tömbösített műtárgyban megvalósuló, kis alapterület igényű eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációt, elé-kapcsolt denitrifikációt, biológiai és kiegészítő kémiai foszforeltávolítást tartalmaz. A biológiai rendszerből kikerülő stabil iszapok gravitációs sűrítés után gépi sűrítésre vagy víztelenítésre kerülnek.

A szennyvíztisztítási technológia névleges hidraulikai terhelhetősége:

• 400– 1500 m3/nap, 3000 lakos egyenérték fölött.

A vállalható tisztított szennyvíz minőségi paramétereket tekintve a 2005. január 5-től érvényes 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete Technológiai határérték a vonatkozó vízminőség védelmi paramétereit és a 2 sz. melléklete, a 2. Egyéb védett területek befogadói vízminőség védelmi paramétereit is képes teljesíteni.

                                                              Kétvonalas PURABLOKK műtárgy alaprajza

A szennyvíztisztítási technológia főbb jellemzői:

• Kis alapterületű, tömbösített műtárgyakban megvalósuló szennyvízkezelés
• Nitrifikációt elé kapcsolt denitrifikációt biológiai és kiegészítő kémiai foszforeltávolítás
• Utószűrés a lebegőanyagok további csökkentésére, ha azt a befogadóra előírt (pl. Balatoni kategória) tisztított szennyvíz minőségi követelmények megkívánják
• Változatok elő-mechanikai tisztításra
• Több kategóriára és autómatizáltsági szintre
• Iszapkezelési opciók igény szerint
• Fedett vagy nyitott műtárgy-kialakítás igény szerint

Általános működési elv

A nyomócsövön érkező nyers szennyvíz (mennyiségmérés után) és a csúrgalékvíz a tömbösített műtárgy felső szintjén elhelyezett gépi tisztítású (3 - 5 mm-es) kompakt finomrács fogadó kamrájába folyik. A szűrőberendezés kézi-tisztítású megkerülő ráccsal ellátott, amelyre a gépi rács karbantartásakor, esetleges üzemzavara (pl. áramkimaradás) esetén lehet szükség.

A rácsszemét tömörített, víztelenített állapotban kerül a műtárgy földszintjén elhelyezett hulladékgyűjtő konténerbe, mely kézzel gurítható. Az előmechanika a rácsszemét-kiadással együtt teljesen zárt rendszerű, szaghatást nem okoz.

Az előszűrésről a szennyvizek az anaerob medencébe folynak. Az anaerob medence szelektor-térként működve a rendszerben a biológiai foszforeltávolítást fokozza. A medencében búvárkeverő biztosítja a nyers szennyvíz jó keveredését a visszavezetett eleveniszappal.

A mechanikailag tisztított szennyvíz a biológiai műtárgy két párhuzamos biológiai ágának egy-egy anoxikus medencéjébe kerül. Ezek szerepe a fonalas baktériumok elszaporodásának meggátlása, az előírt összes-N tartalom biztosítása, valamint az elődenitrifikáció által az oxigén beviteli energia megtakarítása. Ezekben a terekben a nyers szennyvíz nitrátdús, recirkuláltatott szennyvízzel keveredik, melynek következtében a denitrifikáció optimális, táplálékbő környezetben, jó hatásfokkal megy végbe.

A szerves vegyületek lebontása a biológiai műtárgy legnagyobb egységeiben, a levegőztető medencékben történik. A levegőztető medencékben a megfelelő iszapkoncentráció (kb. 4 kg/m3) biztosítja a hatékony biológiai lebontást. A magas iszapkor (t = 13 d) eredményeként megy végbe a kívánt mértékű nitrifikáció. A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos, finombuborékos rendszer biztosítja (vízmélység: h = 5,0 m). A levegőbevitelt biztosító hangszigetelt légfúvó gépek a kezelőépületben kapnak helyet. A gépek működtetését a levegőztető medencében elhelyezett oxgéntartalom-mérő szondáról kapott jel vezérli.

A levegőztetőkből hosszanti átfolyású utóülepítőkbe folyik át a szennyvíz. A kiülepedett iszapot műanyag láncos kotró tereli a medencében kialakított zsompokba. A recirkulációs aknából frekvenciaszabályozással működtetett búvárszivattyú juttatja vissza a leülepített recirkulációs iszapot a biológiai folyamat elejére.

A szennyvíz foszfor tartalmát az eleveniszapos terekbe adagolt vas-só oldattal történő kicsapatással távolítjuk el, amely a fölösiszappal együtt kerül ki a rendszerből.

A biológiailag tisztított szennyvíz a fertőtlenítő műtárgyba folyik, ahol a fertőtlenítés lehetősége biztosított. A fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A vegyszer tárolás és adagolás berendezései a kezelőépületben kerülnek elhelyezésre.

                                                       Kétvonalas PURABLOKK műtárgy hosszmetszete

A lebegőanyag tartalom további csökkentésére utószűrés (mikroszűrés vagy homokszűrés) alkalmazható akkor, ha az egyéb védett befogadó, vagy időszakos vízfolyás (pl. Balatoni határérték) ezt indokolja. (lebegőanyag <15 mg/l, P< 1.0 mg/l) Mikroszűrésre és homokszűrés az EURO-PURATOR Kft. saját berendezése áll rendelkezésre.

Alkalmazási terület:

A biológiai szennyvíztisztító berendezés újszerűsége a teljes biológiai szennyvíztisztítási folyamathoz szükséges technológiai elemek egy kompakt, tömbösített műtárgyban való elhelyezése, kialakítása, amely a berendezés gazdaságos megépítését, egyszerűen átlátható és ellenőrizhető üzemeltethetőségét biztosítja.

Szennyvíztisztító berendezés névleges hidraulikai terhelhetősége: 1500 – 3000 m3/nap.

A szennyvíztisztítási technológia főbb jellemzői:

• Kompakt, tömbösített műtárgyakban megvalósuló nitrifikáció, denitrifikáció, kémiai- és biológiai foszforeltávolítás
• Utószűrés a lebegőanyagok további csökkentésére, ha azt a befogadóra előírt (pl. Balatoni kategória) tisztított szennyvíz minőségi követelmények megkívánják
• Több kategóriára és automatizáltsági szintre
• Iszapkezelési opciók igény szerint
• Fedett vagy nyitott műtárgy-kialakítás igény szerint
• Változatok előmechanikai tisztításra 

Működési elv

A berendezésre érkező szennyvíz a tömbösített műtárgy előtti finomrácsra érkezik, ahol Megtörténik a szennyvíz mechanikai előtisztítása. Ezután a szennyvíz gravitációsan a homokfogó műtárgyba jut, szervetlen jellegű anyagok eltávolítására. A homokfogó műtárgy a kezelendő szennyvíz minősége szerint lehet zsírfogással kiegészített, vagy gépi ráccsal kombinált, előre gyártott, rozsdamentes berendezés. Ez esetben, hőszigetelt kivitelben – prészóna-fűtéssel kiegészítve – készül vagy egy könnyűszerkezetes temperált épületben kerül elhelyezésre.

A mechanikailag szűrt és előtisztított szennyvíz az anaerob medencébe jut, ahol keveredik az utóülepítőkből visszavezetett nagykörös iszaprecirkulációval. A térrészben az iszap és szennyvíz elegy folyamatos lebegésben tartását vízszintes tengelyű vízszint alatti keverő folyamatos működése biztosítja. A szennyvíz és eleveniszap kölcsönös oxigén emésztése (oxigén hiányos, azaz anaerob viszonyok) beindítja a biológia foszforeltávolítás folyamatát.

A szennyvíz és eleveniszap elegy innen a denitrifikációs medencékbe folyik át, ahol a levegőztető terekből visszavezetett nitrátban gazdag szennyvíz árammal, a nitrát recirkulációval keveredik. A létrejövő anoxikus (nem levegőztetett) viszonyok hatására megtörténik a nitrát eltávolítása, a denitrifikálás. A térrészben az iszap és szennyvíz elegy folyamatos lebegésben tartását vízszintes tengelyű vízszint alatti keverő folyamatos működése biztosítja.

A következő, levegőztető medencékben a szennyvíz szervesanyag-tartalma és ammónia-tartalma lebontásra kerül a mikroorganizmusok és a levegőztetés hatására. A levegőztetést frekvenciaváltóval vezérelt fúvók végzik. A nitrátban dús szennyvíz - iszap elegy szivattyúkkal kerülnek visszavezetésre az anoxikus terekbe.

A tisztított szennyvíz az utóülepítőkben kerül fázis-szétválasztásra. Az utóülepítők Dorr rendszerűek, az iszap az ülepítők aljáról szivornyás kotrókkal (vákuumos vagy szivattyús) kerülnek kiemelésre és az anaerob medencébe visszavezetésre. Lefedési igény esetén műanyagláncos körkotróval is szerelhető, ez esetben az ún. hagyományos, vagy nehéz-kivitelű kotró futófelületére sincs szükség – ez üzemeltetési szempontból különösen kedvező.

A megtisztított szennyvíz az utóülepítő után kilép a tömbösített műtárgyból.

A magyarországi éghajlati viszonyokra tekintettel a szennyvíztisztítási technológia részét képezi minden esetben a biztonsági vegyszeres foszforkicsapatás lehetőségének biztosítása, amely a téli hidegeknek a biológiai foszforeltávolításra gyakorolt kedvezőtlen, hatékonyságot csökkentő hatását védi ki. A szennyvíz hőmérséklete Magyarországon egy átlagos település esetén november vége és május közepe között + 12 °C alatt van. A szennyvíz hőmérsékletének 10 °C-os csökkenése pedig felére csökkenti le a biológiai foszfor eltávolítás sebességét is. A biológiai foszfor eltávolítás télen 3-5 g/m3 összes foszfor tartalmat képes biztosítani a tisztított szennyvízben, így az előírt foszfor tartalom határérték biztosítására kiegészítő vegyszeres foszforkicsapatás biztosított. Az adagolás helye az anoxikus- vagy a levegőztető medence szabad felszínű, kevert tere lehet.

A denitrifikáló és a levegőztető medence előtt lévő anaerob medence biztosítja a biológiai foszforeltávolítást. Amennyiben az adott települések tisztított szennyvizeinek befogadója nem igényli (nincs rá hatósági előírás), lehetőség van az anaerob medence nélküli kialakításra is, így a foszfor nem kerül eltávolításra.

A szennyvíztisztító műtárgyban keletkező és víztelenített, stabilizált iszap a környezetre káros szaghatást nem gyakorol.

Lefedése minden esetben egyszerűen, gazdaságosan vagy akár utólag is megoldható, különösen a víz alatti kotrókkal szerelt rendszerek esetén. 3.000 m3/d mennyiségnél több szennyvíz tisztítása esetén párhuzamosan kell a műtárgyakat elhelyezni, szabad átbukásos osztást biztosítva a műtárgyak között. A tisztított szennyvizet újból egyesítjük a fertőtlenítő műtárgyba való bevezetés előtt.

A technológia kialakítása lehetőséget biztosít arra, hogy a telep szippantott kommunális szennyvizet fogadjon, a tervezett hidraulikai kapacitásának megfelelően max. 2-3 % mennyiségben. A durva rácsra, vagy aprítóra rávezetett szippantott szennyvizet az átemelő szivattyú adja fel a finomrácsra.

A PURDEN szennyvíztisztítási technológia fő technológiai egységei:

• anaerob medence, amely biztosítja a foszfor biológia eltávolítási folyamatát,
• a tömbösített – kör alaprajzú – műtárgy részegységei:
  • denitrifikációs medence, a szennyvíztisztítás, ammónia lebontás során képződő nitrát eltávolítására (körgyűrű térben)
  • levegőztető medence a szerves anyag és az ammónia lebontására, oxidálására (körgyűrű térben)
  • Dorr típusú utóülepítő medence, az eleveniszap - tisztított szennyvíz fázisszétválasztására (középen)
• pálcás iszapsűrítő

A PURDEN technológia üzemeltetése teljes mértékben automatizált. A technológia állapotjelzéseit a helyi irányítórendszer fogadja. A kapott információkat a program kiértékeli, feldolgozza és a kommunikációs hálózaton keresztül a központi irányítórendszer felé továbbítja. A központi irányítóberendezés grafikus és szöveges formában megjeleníti a helyi technológia minden nyilvántartott paraméterét, elvégzi az adatok hosszú távú tárolását, archiválását, jelzi az esetleges határérték túllépést, meghibásodást. Internetkapcsolattal bárhonnan elérhető, beavatkozások elvégzése, paraméterezés is lehetséges.

Kapcsolódó szolgáltatások:

• Tervezési feladatok
• Hatósági engedélyeztetés
• Technológiai számítások készítése
• Üzemköltség számítás, gazdaságossági számítások – előszámítások (segítségnyújtás a döntés előkészítésben)
• Kivitelezés kulcsrakészen, fővállalkozásban
• Üzembe helyezés, komplex mérnöki szolgáltatás
• Próbaüzem lefolytatása, szakmai irányítás, kezelőszemélyzet oktatása

Alkalmazási terület:

A szennyvíztisztító telep névleges hidraulikai terhelhetősége standard kialakítás esetén 30 m3/nap (<200 LEÉ) és 600 m3/nap (cca.1500LEÉ) közötti. Ha a várható hidraulikai terhelés az előbbi érték fölötti, a tervezés egyedi méretezés alapján történik. A technológia alkalmas mind ipari, mind kommunális szennyvizek tisztítására.

A vállalható tisztított szennyvíz minőségi paramétereket tekintve a 2005. január 5-től érvényes 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete Technológiai határérték a vonatkozó vízminőség védelmi paramétereit és a 2 sz. melléklete, a 2. Egyéb védett területek befogadói vízminőség védelmi paramétereit is képes teljesíteni.

A szennyvíztisztítási technológia főbb jellemzői:

• Adagonkénti, ciklusokban történő szennyvízkezelés (lökésszerű terhelések, minőségi ingadozás nem jelent problémát)
• Változatok előmechanikai tisztításra
• SBR reaktorban ciklusokban megy végbe a tisztítás:

1. a mechanikailag előtisztított szennyvíz fogadása

2. a fogadott szennyvíz levegőztetése, keverése         

 (denitrifikálási és nitrifikálási időszakok)

3. ülepítés-fölösiszap elvétel

4. tisztított szennyvízürítés (dekantálás)

• Egyszerű szerves anyag eltávolítás
• Nitrifikáció, denitrifikáció
• Vegyszeres foszforkicsapás az elfolyó, tisztított szennyvíz minőségi követelményeinek megfelelően
• Iszapkezelési opciók igény szerint
• Több kategóriára és automatizáltsági szint
• Fedett vagy nyitott műtárgy-kialakítás igény szerint

Működési elv:

SBR szennyvíztisztítási technológia aktív eleveniszapos eljárás elvén alapszik, a szennyvizek adagonkénti (több porcióban történő) kezelésére szolgál.

SBR reaktorban a következő ciklusban megy végbe a tisztítás

• a mechanikailag előtisztított szennyvíz fogadása, a fogadott szennyvíz levegőztetése, keverése (denitrifikálási és nitrifikálási időszakok)
• nincs szennyvíz fogadás, csak denitrifikálási és nitrifikálási időszakok
• ülepítés-fölösiszap elvétel
• tisztított szennyvíz ürítés (dekantálás)

Az adagonkénti ciklikus kezelés eredményeképpen a tisztítás minősége nem függ a szennyvíz beérkezés intenzitásától, időbeli változásaitól. Terhelése tág határok között változtatható, nem érzékeny az alulterhelésre és rugalmasan elviseli a túlterheléseket is. A szennyvíz mindig olyan idejű kezelésben részesül, amilyenre a kívánt minőség érdekében szükség van. Ez a tisztítási idő a szennyvíz minőségétől függően változtatható.

A ciklusok napi lefutásával és a napi ciklusok számával az iszapkor tág határok közt változtatható. A tisztítási folyamat ciklusidők és oxigén szabályozás alapján vezérelt, teljesen automatikus, így minimális kezelői jelenlétet igényel.

A tisztítórendszer zárt rendszerű lehet (az SBR medencék igény szerint fedhetőek, a gépészeti berendezések – úgy, mint a mechanikai előkezelés egységei - gépházban, konténerben elhelyezhetőek), hőszigetelt, esztétikus épületegyüttest alkot, ezért az egész tisztítási folyamat higiénikus és szaghatástól mentes. Üzemeltetése számtalan variációs lehetőséget biztosít, igen alacsony energiafelhasználás mellett, ezért más tisztítórendszerekhez képest alacsonyabb üzemköltséggel működtethető. A légbevitelt finombuborékos mélylevegőztetéssel vagy felszíni levegőztetőkkel történik, mely energiatakarékos és jól szabályoztató oxigénbevitelt eredményez. Felszíni levegőztetés alkalmazása esetén egyben a keverést is ugyanazon gépegységgel biztosítjuk, ez szintén lehet részben zárt kivitelű (aerosolmentes) vagy teljesen fedett kialakítású. Az oxigén bevitelével egyidejűleg, a nagy gázáram megfelelő keverést, folyadék átmozgatást is biztosít a rendszerben, továbbá megfelelően kilevegőzteti a vizes fázist, s ezzel kifújja a széndioxidot a vízből. A levegőztetési időszakokban a légbevitelt oldott oxigén szondák jele alapján a folyamatirányító számítógép vezérli, frekvenciaszabályozókkal.

A képződött nitrát eltávolítása nem levegőztetett időszakokban megy végbe, amikor a mikroorganizmusok a nitrát oxigént használhatják fel. A szennyvíz-eleveniszap elegy lebegésben tartására víz alatti keverők kerülhetnek beépítésre.

A reaktortérben a megfelelő iszapkoncentráció, valamint a magas iszapkor biztosítja a hatékony biológiai lebontást és a kívánt mértékű nitrifikációt.

A biológiai folyamatokkal csökkentett foszfortartalom további határértékre csökkentése a levegőztetési időszakban beadagolt vegyszer adagolásával történik.

A levegőztetési folyamatok programozható ciklusának befejeződése után ülepítési szakasz következik, amikor a tisztított szennyvíz - eleveniszap fázis-szétválasztás következik be. Az ülepítés után a tisztított szennyvíz elvétele dekantáló berendezéssel történik. A dekanterek működése a folyamatirányító számítógép motoros tolózárainak nyitásával - zárásával biztosítható. Az ún. dekanterek kialakítása és működési módja medencemérettől és kapacitástól függően eltérő – a szivattyús elvételtől a motoros szerelvényen át az úszó- illetve a kényszer-mozgatású dekanterekig. Az ülepítés befejezésével a képződött fölösiszap elvételét szivattyúk végzik. Az elvett fölösiszap gravitációs iszapsűrítő/dekantáló terekbe jut át. Az iszapok további kezelése, szárazanyag tartalmának növelése, iszaptérfogat csökkentése lehetséges. A sűrítéstől a víztelenítésig, regionális szinten szárításig, biogáz előállításig vagy elégetésig különböző megoldások jöhetnek szóba, ezek mindegyikére kedvező és gazdaságos megoldásaink léteznek.

Mivel az SBR esetében a szennyvíz feladási szakasz a teljes ciklusidőnek csak egy kis hányada, rendszerint több SBR egység párhuzamos kapcsolása (puffermedence kialakítása) szükséges a folyamatosan érkező szennyvíz fogadására, tisztítására. A megfelelően méretezett kiegyenlítő-puffer térfogat kiépítése a szennyvíz reaktorokba történő feladását megelőzően az érkező szennyvíz koncentráció-ingadozásának az elsimítására is szolgál.

A teljes tisztítási rendszer (szennyvíz típusától, összetételétől, napi kapacitásától függően) általában egy mechanikai előtisztító részt is tartalmaz. (gépi rács vagy aprító, rácskosár)

Kapcsolódó szolgáltatások:

• Tervezési feladatok
• Hatósági engedélyeztetés
• Technológiai számítások készítése
• Üzemköltség számítás, gazdaságossági számítások – előszámítások (segítségnyújtás a döntés előkészítésben)
• Kivitelezés kulcsrakészen, fővállalkozásban
• Üzembe helyezés, komplex mérnöki szolgáltatás
• Próbaüzem lefolytatása, szakmai irányítás, kezelőszemélyzet oktatása